🇸🇰 V dňoch 25. – 27. marca 2022 sa mamičky zo všetkých troch obcí našej farnosti stretli na modlitbovom trojdní spoločenstva modlitieb matiek, ktoré okrem klasických úmyslov zamerali aj na aktuálne prebiehajúcu Synodu. Jednotlivé dni a ich symboly boli tiež krásnym obrazom toho, čím je Synoda v praxi – stretli sme sa vždy v inom chráme, spoločne sme sa pomodlili a po adorácii zotrvali v spoločných rozhovoroch, pričom mnohé sa uskutočnili po viac ako dvoch rokoch.
Piatkovým symbolom bol misijný ruženec z cukríkov, ktorý vyjadroval nás ako jednu rodinu Božích detí – v kostole, vo farnosti, na svete -, ktorá je spojená vďaka nášmu láskavému Stvoriteľovi, ktorý nás stále čaká a pozýva ako prvý ku spoločnému kráčaniu s Ním a našimi bratmi.
Symbolom sobotného stretnutia bola palica pastiera, ktorá nás vedie po ceste, keďže sme všetci pútnici a ona nás podopiera, lebo sme si nevybrali krajšiu a ľahšiu cestu, ale cestu náročnú. No Duch Svätý vedie svoj ľud a my kráčame spolu, ako nás k tomu vyzval aj Svätý Otec František na jeseň, kedy nám tieto slová adresoval na návšteve Slovenska a zároveň synodálnu cestu osobne otvoril.
A symbolom nedeľného stretnutia bola dúha, ktorá spája jeden bod s druhým, ale nie priamo, ani cyklicky. Spája zatiahnuté nebo s pokojom po búrke, je tvorená viacerými farbami, pričom každá je iná, no rovnako potrebná. Ale len spoločne tvoria jedinečný oblúk. A tak je dúha symbolom aj našej farnosti – tvoríme ju aj Maďari aj Slováci, domáci aj prisťahovalci, mladší aj starší, ale žijeme tu spoločne. A každý z nás je špecifickým darom pre ostatných. Toto je tá synoda v praxi – spoločne kráčať v pestrosti na ceste k jednote.
🇭🇺 2022. március 25-27-ig egyházközségünk mindhárom falujából találkoztak az Édesanyák imája imaközösség tagjai a háromnapos ima alkalmából, amely a klasszikus szándékok mellett a mostani szinódusra is fókuszált. Az egyes napok és jelképeik is szép képet alkottak arról, hogy mi is a szinódus a gyakorlatban – mindig más templomban találkoztunk, együtt imádkoztunk, majd a szentségimádás után beszélgetni maradtunk, ami több mint két év elteltével valósult meg újból.
A pénteki nap jelképe a cukorka rózsafüzér volt, amellyel kifejeztük, hogy Isten gyermekei vagyunk egy családként a templomban, a plébánián és a világban. Szerető Teremtőnk egyesít minket, aki továbbra is vár ránk, és először hív meg minket, hogy vele és testvéreinkkel együtt haladva teljesítsük akaratát.
A szombati találkozás jelképe a pásztorbot volt, ami végigvezet minket az úton, hiszen mindannyian zarándokok vagyunk és ő támogat minket, hiszen nem a szebb és könnyebb utat választottuk, hanem a nehezebbet. A Szentlélek vezeti népét, mi pedig együtt járunk vele. A Szentatya Ferenc pápa szlovákiai látogatása alkalmával is ezekkel a szavakkal buzdított mindnyájunkat és egyben személyesen is megnyitotta a szinódusi utat.
A vasárnapi találkozó szimbóluma pedig a szivárvány volt, amely összeköti az egyik pontot a másikkal, de nem közvetlenül vagy ciklikusan. Összeköti a felhős vagy a vihar utáni nyugalmat.Több színből tevődik össze, melyek mindegyike más, de egyformán szükséges ahhoz, hogy együtt alkothasson egyedi ívet. A szivárvány tehát plébániánk szimbóluma is – magyarok és szlovákok egyaránt, hazaiak és bevándorlók, fiatalabbak és idősebbek, de együtt élünk itt. Mindannyian különleges ajándékok vagyunk a másik számára. Ez a gyakorlatban a szinódus – együtt járva a sokféleségben az egység felé vezető úton.
Total views : 1240288