Začiatkom leta sprevádzal pán farár našich pedagógov zo základnej školy v Hrubom Šúre po večnom meste Ríme.
Megvalósult! Kósza ötletként vetődött fel egy pedagógiai értekezlet alkalmával, hogy el kellene látogatni Rómába, „hiszen Rómát egyszer az életben látni kell!“, jelentette ki Gajdoš Pavol tisztelendő úr. Lelkesen reagáltunk, s eldöntöttük, hogy kis tantestületünk tagjai: Mgr. Stoláriková Katarína, Mgr. Dávid Mónika, Gajdoš Pavol tisztelendő úr és Kiss Tibor tiszteletes úr kiegészülve a házastársakkal, július 10-én elutazunk Rómába. Megtisztelő és felemelő érzés volt a tisztelendő és tiszteletes úr társaságában bebarangolni a várost és hallgatni lenyűgöző leírásaikat és eszmefuttatásaikat a műemlékek kapcsán.
A történelembe cseppen az, aki ellátogat az olasz fővárosba. Az ókori Római Birodalom hajdani központja olyan monumentális és különleges építészeti remekművek tárházát kínálja az utazóknak, ami életre szóló élményt nyújt. A város lüktető, mediterrán hangulatáról nem is beszélve.
Egy fapados géppel érkeztünk Rómába. A perzselő forróság a repülőtér termináljáról kilépve azonnal megcsapott bennünket. Aki nem bírja a forróságot, semmiképpen ne nyáron utazzon ide.
A szállásunk a Vatikán és az Angyalvár között, a város szívében volt, így könnyedén be tudtuk barangolni a várost, s éreztük annak lüktetését, minden rezdülését. Kiderült, hogy az olaszok a magyar ember számára kaotikusan, de biztonságosan vezetnek. Kint tartózkodásunk alatt még egy koccanást sem láttunk. Dudálás van bőven, s a gyalogosnak sem ajánlatos körültekintés nélkül a zebrán átkelnie, mert itt az autósok és a mopedesek sok esetben tudomást sem vesznek a felfestett csíkokról.
Az elmúlt időszak terrorcselekményeiből okulva a város közponjában mindenütt terepszínű dzsipek állják el az utat, mellettük katonák, kezükben gépfegyverrel. A turisták bejutására is gondosan ügyelnek. Többek között a Vatikánba is biztonsági kapun át visz az út, a csomagokat is átvilágítják. Kellemetlen érzés, de az érdekünkben teszik.
Róma hemzseg a Világörökség részét is képező, csodálatos látnivalóktól. Igazából, az utcáin sétálva, mintha maga a történelem kelne életre körülöttünk és sodorna magával. Varázslatosan idézi meg a régmúltat, ezért a legrövidebb városi sétával is évszázadokat járunk be, érezzük az élet és az örökkévalóság harmóniáját. Nem véletlenül kapta a Cittá Eterna, vagyis az Örök Város elnevezést.
Felsorolni is nehéz lenne, hogy mi az, amit érdemes megnézni, ám számunkra a Forum Romanum mindenképpen ide tartozik. A Capitolium és a Palatinus domb között található “csoda” egy teljes napot is megér. A hatalmas kőoszlopok, templomok láttán eláll az ember szava. Hajdanán ez volt az ókori Róma központja piacterekkel, templomokkal, bazilikákkal. Területén még jelenleg is folynak ásatások, volt szerencsénk ezt is látni.
A város egyik legkiválóbb állapotban megmaradt ókori építménye a Pantheon. A több mint kétezer éves épület dómja ma is a világ legnagyobb olyan betonkupolája, amiben nincsen vasalat.
Ami kihagyhatatlan, s az egyik legfontosabb uticélunk volt, az a világ legkisebb független állama, a Vatikán. A Szent Péter téren állva csodálattal bámultuk azt az erkélyt, amelyen állva a pápa minden húsvétkor és karácsonykor az urbi et orbi áldást osztja a világra.
A Szent Péter Bazilika szépsége, kincsei, műemlékei leírhatatlanok. Ezt látni és érezni kell! Megfoghatatlan, lenyűgöző, méltóságteljes… A legtöbben Michelangelo: Pieta szobra előtt állnak, ami Máriát ábrázolja, aki Jézust tartja a kezében a keresztre feszítés után. S a legfelemelőbb és maradandóbb élmény: Pavol Gajdoš tisztelendő úr szentmisét tartott számunkra a Vatikánban, a lengyel kápolnában. Míg élek, csodálatos áhítat fog eltölteni az emlékére is.
Róma építészetének fénykorát szimbolizálja a háromnyílású Constantinus diadalív és a leghatalmasabb műemlék, a Colosseum. A Colosseum az első ésszerűen megtervezett stabil kőszínház, a gladiátorviadalok színterének műemléke. A rómaiak szerint amíg a hatalmas amfiteátrum áll, Róma is fennmarad.
Róma leghíresebb tere, a Piazza Navona számtalan csodálatos műalkotásával, szökőkútjaival, templomaival és palotáival, a barokk művészet egyik csúcspontja. A rómaiak és a a turisták kedvenc pihenőhelye a Piazza di Spagna nevezetes lépcsősora, valamint a tőle rövid sétára lévő Trevi-kút, melynek központi figurája Neptun, a tengeristen. Aki pénzdarabot dob a Trevi-kútba, az visszatér az örök városba, Fellini “La Dolce vita”-jának híres helyszínéhez. A Tevere folyó kanyarulatán épített hidakon sétálva is meghatározó élményt kapunk a sokszínű fővárosról és annak lenyűgöző látványosságairól.
Most jut eszembe! Nem dobtam pénzt a Trevi-kútba! Ezt a hiányosságot be fog kelleni pótolnom, vissza kell hogy utazzam Rómába, hiszen aki így tesz: „visszatér az örök városba“!
Mgr. Dávid Mónika
MTNyAI Hegysúr