Aj tento rok sme si uctili všetkých svätcov a v myšlienkach sme spomínali (a stále spomíname) na
našich zosnulých: blízkych, priateľov a milovaných. Na oboch obradoch, ktorých som sa zúčastnila sa
odohrávalo aj niečo nové, netradičné. Na cintoríne v Hrubom Šúre pán farár požehnal nový chodník vedúci k hlavnému krížu, po ktorom už nasledoval sviatočný obrad. V Kostolnej pri Dunaji bol tento obrad doplnený pochodom so sviečkami, ktorý prebiehal po rodinnej svätej omši celebrovanou saleziánom Jozefom Luscoňom, ktorý formou súťaží priblížil tento krásny sviatok i tým najmenším detičkám. Malými odmenami vyčaril úsmev na ich drobných tvárach, ktoré rozžiarili celý kostol. Napokon sme sa vybrali na cintorín so sviečkami a lampášikmi v ruke a spoločne sme sa modlili za všetky duše. Nakoniec sme sa s požehnaním pobrali do našich domovov. MSz
Idén is megemlékeztünk összes szentünkről, s imáinkban gondoltunk elhunyt családtagjainkra, barátainkra és szeretteinkre. Az ünnepi szentmisék hagyományosan a vasárnapi rend szerint voltak, ezért a temetőkben tartott szertartásokat emelném ki. Mindkét faluban volt valami különleges az idei szertartásban, és ez nem csak a hangulat volt. Hegysúron Pali atya megáldotta az új járdát, amely a kereszthez vezet, míg Egyházfán gyertyás menettel egészült ki ez a szép szokás a délutáni családos szentmise után. Ezt a misét Jozef Luscoň szalézi atya celebrálta, aki verseny formájában közelítette meg mindenszentek ünnepét, hogy a legkisebbeknek is érthető legyen. Elmagyarázta, mit jelent szentnek lenni és azt is, hogyan válhatunk azokká. A feltett kérdésekre adott helyes válaszokért motivációként apró díjak jártak. Mondanom se kell, hogy nagy érdeklődést váltott ki bennünk a prédikáció. Az egész templomot boldog kisfiúk és kislányok arca ragyogta be. A szentmise végén – az örök világosság fényét jelképező lobogó gyertyafénynél – boldogan és felkészülten indulhattunk a temetőbe. Közösen imádkoztunk halottainkért, végül áldással távoztunk otthonainkba. SzM